10. fejezet - az első... de ki tudja, hogy nem az utolsó?

Úristeeen *-* Elméletileg Liam és Danielle újra együtt vannak. Hallottatok erről valamit? :D Nekem Dani a kedvenc 1D-s barátnőm <3 Persze a többieket is nagyon szeretem <33.!  Na mindegy... itt a rész. Kicsit unalmas, de egyik barátnőm kérésére kicsit gyorsabb.. :) Jó olvasást.! :*

Édua Netta Székely: örülök, hogy tetszik, remélem továbbra is fog :) köszii :*

*Emily*
-Na még itt se voltunk! - állt meg Louis egy vidámpark előtt.
-Te komolyan be akarsz menni? - néztem rá kicsit fintorogva. Nem igazán kedvelem a vidámparkokat.
-Aha. - bólogatott hevesen.
-Legyen! - rántottam vállat. Nem hiszem el, hogy tényleg becipel ide. De ennek ellenére remekül éreztem magam. Nagyon sok mindenre felültünk, szinte az egész vidámparkot körbejártuk. Összefutottam az egyik régi barátnőmmel, aki furcsálkozva nézte, hogy én most tényleg Louis Tomlinsonnal vagyok itt. Igazából eddig soha nem kerítettem neki nagy feneket, hogy egy sztárral szoktam lógni.
-Nagyon jól éreztem magam, és remélem valamennyire a várost is sikerült bemutatnom! - nevetett fel Louis, mikor hazaértünk.
-Aha.. fogjuk rá. - követtem példáját, és elnevettem magam. -Amúgy én is jól éreztem magam. Nincs kedved bejönni? - kérdeztem mosolyogva.
-De itt van a haverod. - fintorgott. -Inkább gyere át te!
-Akkor is jön velem Brice! - szabtam határokat.
-Jó legyen. - sóhajtott, majd kihívtam a barátomat, és mentünk is.
-Emily! - öleltek meg sorba a fiúk.
-Hello skacok! - intettem mosolyogva. -Ő egy barátom, Brice! - mutattam be. Megvolt az ismerkedés meg minden, aztán Niallnak támadt egy jó ötlete.
-Üvegezzünk! - kiáltotta el magát.
-Oké! - álltam az ő pártjára. Mindenki belement/beletörődött, majd leültünk egy nagy körbe.

*Louis*
Rengeteget röhögtünk az este folyamán. Rájöttem, hogy Brice nem is olyan rossz fej. Habár van annak egy-két árnyoldala, hogy itt van. De lehet, hogy ez nem is rossz...
-Felelsz vagy mersz? - húzogatta a szemöldökét újdonsült barátom, mikor nálam állt meg az üveg szája.
-Öhmm... - töprengtem pár másodpercig. -Jó legyen... merek! - ekkor hatalmas mosoly ült ki az arcára.
-Csókold meg Emilyt! - mondta, vagyis inkább parancsolta. A lány felé néztem, aki akkor már nem volt a helyén. Odament a velem szemben ülő Bricehoz, majd nemes egyszerűséggel fejbe vágta.
-Seggfej! - tette hozzá.
-Én is szeretlek! - mosolygott rá cinikusan a fiú.
-Tudod, hogy én is! - ölelte meg Em, majd letelepedett mellé.
-Ez nálatok mindig így megy? - vágtam értetlen fejet, mire mindenki felnevetett.
-Ne terelj!... amúgy igen. - röhögött Brice. -Szóval... csókold meg Emilyt!
-Nem rajtam áll! - mosolyogtam az említett lány felé. Erre Em odakúszott hozzám, megállt előttem pár centire, és várta, hogy én kezdeményezzek. Nem kellett sokat várnia, ajkaimat az övéire tapasztottam. Remekül csókolt... kb. fél perce tartó csókunkat a fiúk vihogása zavarta meg. Elváltunk egymástól, majd rá kellett jönnünk, hogy rajtunk röhögtek.
-Áááá, ezek tiszta pirosak! - mutogatott felénk szórakozottan Harry. Megint röhögni kezdtek, ami miatt Emily még jobban elvörösödött... de szerintem én is. Mikor végre befejezték a nevetést, a lány visszamászott a helyére.

*Emily*
-Ezt még visszakapod! - suttogtam Brice fülébe, mikor visszamásztam mellé. Éreztem, ahogy kirázta a hideg. Fél a bosszúimtól, mert mindig valami durvát találok ki... ez most sem volt másképp.
-Én pörgetek. - mosolyogtam, majd pörgetettem. Niallen állt meg az üveg.
-Felelsz vagy mersz? - kérdeztem.
-Ühmm... felelek! - válaszát egyből egy kérdéssel kontráztam.
-Kivel randiznál az 1D-s barátnők közül? - kérdeztem megint, és éreztem, hogy kifogtam vele.
-Ebbe te is beleszámítasz? - vágott vissza egy sejtelmes mosoly kíséretében. Hevesen megráztam a fejem, hogy nem, én ebben nem vagyok benn. -Akkor... de hisz csak egy van? - nézett értetlenül.
-Eleanor és Dani is beleszámítanak.
-Akkor Eleanor! - mondta, mire Louis felkapta a fejét.
-Nem ajánlom, haver! - bökte oldalba.
-Nyugi, tanultam a hibádból. - nevetett fel.
********
-Na, mi megyünk.... sziasztok! - indultam volna ki.
-Hazakísérlek. - mosolygott Louis.
-Lou... hahóóó.... a szomszédban lakom! - nevettem el magam.
-Ajj... akkor sétáljunk! - hadonászott a kezével, mint egy kisgyerek.
-Oké. - mosolyodtam el. -Majd megyek Brice. - futottam vissza hozzá, és egy puszit nyomtam az arcára.
-Okés, sziasztok! - köszöntek egyszerre.
-Na, merre? - kérdeztem.
-Szokásos... Shieffeld Park. - mosolyodott el Tommo. Válaszoltam egy "oké"- t, majd csendben ballagtunk egymás mellett.
-Louis!
-Emily! - mondtuk ki egyszerre egymás nevét, amin elnevettük magunkat.
-Mond csak! - mondtuk megint egyszerre, ami megint nevetésben tört ki. Leültünk egy padra, majd úgy döntöttem elsőbbséget engedek neki.

*Louis*
-Na akkor mondd te! - mondta Emily, mikor leültünk egy padra.
-Hát szóval.... - kezdtem elég lassan.
-Mi az? - kérdezte mosolyogva.
-Szóval... lenne... kedved randizni? - kérdeztem félénken, majd kicsit közelebb csúsztam hozzá a padon.
-Kivel? - nevetett fel. Tudta, hogy ezzel ő húzza az agyam, és azt nagyon imádja.
-Mondjuk... ott, azzal a sráccal. - mutattam egy ismeretlen fiú felé. Em szemügyre vette a "haverunkat", majd megszólalt:
-Vele nem... de veled igen. - jött még közelebb, majd nyomott egy puszit az arcomra.
-Ennek örülök! - mosolyogtam rá.
-Menjünk haza! - mondta egy ásítás keretében, amin felnevettem. Pár perc alatt hazaértünk, a házajtónál egy öleléssel búcsúztunk, majd én is hazamentem.
-Na mi volt? - támadott le Hazza.
-Semmi. - rántottam vállat, majd felmentem a szobámba... csak kicsit füllentettem. Gyorsan lezuhanyoztam, majd még telefonon megbeszéltem Emilyvel, hogy ebédelni megyünk, aztán hamar elaludtam.

Csók.. amikor a szívetek hirtelen egyszerre dobban, és a külvilág eltűnik. Amikor úgy érzed, tökéletesebb pillanat nem is létezhet. Amikor a szíved csordultig lesz örömmel, és szeretettel.





2 komi és jön a kövii *-* :)