15. fejezet - Harryvel töltött nap...

Édua Netta Székely: semmi gond, örülök, hogy most is komiztál :D ebben a részben megtudod, hogy kiköltözik-e Londonba, de szerintem eddig is érthető volt xd :) Köszi a komid :DD
Directioner: ne haragudj, de neon.hu-s blogot nem olvasok... de azért köszönöm a komid :)


*Emily*
Reggel kicsit kómásan ébredtem. Hiszen hajnali 5-kor feküdtünk le, most meg csak 9 óra van. Nem sokkal később Louis is felkelt.
-Nem megyünk el valahova reggelizni? - kérdezte kikelve az ágyból.
-Tomlinson.. most randira hívsz? - mosolyogtam meg kérdésem.
-Nevezhetjük annak is. - az ő szájára is mosoly kényszerült.
-Akkor mehetünk! - vigyorogtam, mint a tejbe tök. Ő lement a vendégszobába átöltözni, én pedig itt öltöztem. Fel vettem egy fekete gatyát, egy fekete blúzt, és az egyik sötétkék tornacipőmet.

-Indulhatunk? - támaszkodtam neki a falnak, mikor lebaktattam a lépcsőn. Louis felém nézett, végigmért, majd elmosolyodott.
-Csinos vagy. Amúgy persze, mehetünk. - nyújtotta felém karját. Belekaroltam, és együtt trappoltunk el az ajtóig. Ott elengedtük egymás kezét, majd egy közeli kávézóba vettük az irányt.

*2 héttel később*
Már kiköltöztem Londonba, apunál lakom. Mindent kipakoltam, berendezkedtem, beilleszkedtem.
-Apu, átmehetek Louisékhoz? - kérdeztem az emeletről. Épp most tettem le a telefont, hosszú beszélgetést folytattunk arról Louissal, hogy a banánok miért nem beszélnek (?)... és megkért, hogy menjek át a közös házukba.
-Persze, nyugodtan. - kiabált vissza. Hamar magamra kaptam egy farmer rövidnadrágot, egy fehér trikót, és a kedvenc fekete tornacipőmet. Gyorsan magamhoz vettem a gördeszkámat, és mentem is a fiúkhoz. Kb. 10 perc alatt ott is voltam, nem laknak messze.
-Szia. - ölelt meg az ajtót nyitó Louis.
-Hello! - köszöntem, majd bementünk. Kiismerve magamat, levágódtam az egyik fotelba. -Többiek? - kérdeztem körbenézve.
-Harry fent az emeleten, a többi srácot nem tudom. - nevetett fel.
-Meglesem Styles-t is. - mosolyodtam el, majd a fiú szobája felé vettem az irányt. Bekopogtam, amire egy "gyere" volt a válasz, ezért mentem is.
-Szia Em! - mosolygott rám, és odajött megölelni.
-Hy! - köszöntem vissza röviden.
-Nincs kedved megtanítani gördeszkázni? - mutatott a sarokba, ahol egy ősrégi darab álldogált.
-De, öltözz át és gyere le. - suhantam ki az ajtón. Lent még beszélgettünk Louissal, majd megpróbált gördeszkázni... a nappaliban. Hát, tényleg csak próbált, nem ment neki igazán /xdd/

*Harry*
-Mehetünk! - mentem le a deszkával a kezembe, ahol Louisék beszélgettek.
-Hova? - értetlenkedett Lou.
-Bocsi haver, de egy délutánra elrabolnám a csajod. - mosolyogtam a lányra.
-Nekem oké... várjunk csak! Harry, ő nem a csajom! - pirult el.
-De azért egy parányit elpirultál. - röhögtem el magam, ő pedig még pirosabb lett.
-Na jó menjünk. - húzott ki az ajtón Emily.
*********
Már vagy 2 órája próbálok gördeszkázni, de nem sok sikerrel. Egyszer nagyot estem, ezért el kellett mennem átöltözni. De Emily már az öltözés előtt is kattogtatta telefonját, de persze utána se állt le a fényképezéssel. Két jól lőtt fotót sikerült is készítenie.

-Már nem is megy olyan rosszul. - nevetett fel.
-Ha neked ilyen jól megy, akkor mutasd! - biggyesztettem le ajkaimat, hiszen még nem is láttam gördeszkázni.
-Felőlem. De figyeld a mestert! - rántott vállat egy gonosz mosollyal tükrözve. Ráállt a deszkára és gurult vele. Hihetetlen trükköket tud csinálni... de persze én is fotóztam őt.













-Hűűű, remekül megy. - mosolyodtam el, mikor visszajött.
-Köszi.
-Amúgy mióta tudsz ilyen jól deszkázni? - kérdeztem.
-Hát kb. 3 éve láttam egy műsort. Benne volt Tony Hawk, és azóta. - nevetett fel.
-Áááá, szóval Tony egy példakép. - mosolyodtam el.
-Nevezhetjük annak. - vágta rá egyből. Ekkor egy padhoz értünk, oda leültünk, és beszélgetni kezdtünk.
-Szép a szemed! - mélyedtem el a két kék "csodában".
-Köszönöm. Szép a mosolyod! - bókolt ő is. Ezt célzásnak vettem, ezért közelebb mentem hozzá, és megcsókoltam.

Komizzatok, iratkozzatok fel, ha tetszik :) szokásos komi, és jön a következő rész :D *-*