9. fejezet - a pasid nem jön?

Sajnálom, hogy az előző részhez nem érkezett meg a 2 komi.. de mivel imádlak titeket, ezért kirakom most :) Szóval remélem tetszeni fog. :D Jó olvasást manók.! :*

Gréta: majom vagy ám te :'D emlékszel?
                  -ész hová mész?
                  -az esőerdőbe, mert ott élnek a majmok! :'D 
                 *azthiszemmeghülyültem* xdd itt a kövi :D

*Louis*
-És most akkor mi van a szüleiddel? - kérdeztem hazafelé menet Emilytől.
-Hát semmi... anyuval élek, apu pedig pár utcával arrébb lakik. - rántott vállat.
-Látom már nem vagy úgy oda! - húztam mosolyra a számat.
-Nem... beletörődtem.
-Nincs kedved sétálni kicsit mielőtt hazamész? - kérdeztem.
-De, szívesen. - mosolygott, ezért a Shieffeld Park felé vettük az irányt. Szokásunkhoz híven végigröhögtük az egész sétautat. Egyszer csak megcsörrent Em telefonja.
-Szia! Nem vagyok otthon, de kb. még egy fél óra!
-Akkor találkozunk! 
-Majd anyu beenged nyomorééék! 
-Oké, szia! - ezeket a szavakat hallottam Emilytől.
-Ki volt az? - kíváncsiskodtam.
-Brice... - mosolyodott el.
-Aha, az jó! - válaszoltam unottan.
-Baj van?! - kérdezte.
-Nem... inkább menjünk! - mondtam, és elindultunk.

*Emily*
Brice felhívott, hogy pár percen belül itt van, mert a gépe landolt. Louissal egyből felénk vettük az irányt.
-Briceeeeee! - ugrottam a fiú nyakába mikor megláttam.
-Hiányoztál húgi! - ölelgetett meg.
-Akkor én azt hiszem megyek... - távolodott el Louis.
-Várj...! - húztam vissza. -Holnap bemutatnád nekünk a város másik részét? - kérdeztem mosolyogva.
-Persze majd hívlak! - intett egyet, majd elment.
-Akkor hova megyünk este? - kérdeztem mosolyogva.
-Nem tudom, de estig még sok időnk van. Esetleg körbevezethetsz a környéken! - kérlelt kutyapofit vágva.
-Legyen! De előbb pakolj ki! - parancsoltam rá, majd bementünk. Anyu már otthon volt.
-Szia anyu! - nyomtam puszit az arcára.
-Jó napot Mrs. Parker! - köszönt illedelmesen Brice.
-Már nem az! - suttogtam alig hallhatóan. Erre a barátom kérdő tekintettel figyelt rám, mire eltátogtam neki egy "majd elmondom" - ot, és felmentünk a szobámba.
-Szóval mi történt? - kérdezte egyből, mikor felértünk. Lehuppantam az ágyamra és a hátamra feküdtem. Brice befeküdt mellém, és a hajamat kezdte el simogatni. Ez olyan gyerekkori szokááás. (:D)
-A szüleim elváltak! - folyt le egy könnycsepp az arcomon, amit ő letörölt. -Mindegy. Hogy van Ashley? - mosolyogtam. Ashley Brice barátnője, már vagy másfél éve együtt vannak.
-Megvan. Csak kicsit szomorú, hogy most otthon van egyedül. - szontyolodott el.
-Aha. - válaszoltam unottan. Soha nem bírtam igazán a csajt... -Akkor körbevezesselek? - unott arcomat felváltotta egy mosoly.
-Persze! - mosolyodott el ő is. Felpattantam, majd átcseréltem a buliruhámat egy rendes ruhára.

Gyorsan felkaptam a gördeszkámat, és intettem Bricenak, hogy már mehetünk is.

*Brice*
-Na, és ki az akivel ma hazajöttél? És mégis honnan? - vigyorogtam Emilyre. A házhoz legközelebbi parkban csücsültünk és beszélgettünk mindenféléről.
-Egy barátom. Miért? - értetlenkedett.
-Ja... csak, mert nem úgy tűnt! - mosolyodtam el.
-Ahaja... amúgy meg egy banda énekese. - jelentette ki.
-Az jó. De szerintem tetszel neki. Mikor meglátott egy-két gonosz pillantást vetett rám. - röhögtem fel.
-Hahaha, de vicces valaki. - lökött oldalba Emily, és ő is elröhögte magát. Ekkor odajött egy fiú Emilyhez, majd a lány felállt és megölelte.
-Szia Niall! - mosolygott.
-Sziasztok! Niall Horan. - nyújtotta felém kezét.
-Brice Silver! - fogadtam el.
-Emily! Holnap átjössz? - fordult a barátnőm felé.
-Hát... Louis bemutatja nekünk a város azon részét, amit még nem! - vakargatta a tarkóját.
-Én szerintem majd egyedül körülnézek, menj csak! - simítottam végig a karján.
-De... akkor is Louisnak megígértem. - fordult megint Niallhoz.
-Oké, akkor majd ketten elmentek! - mondtuk egyszerre Niallal, amin mindhárman felnevettünk.
-Akkor én azt hiszem megyek! Jó szórakozást, sziasztok.
-Hello Niall! - kiabált utána Em.
-Hova? - kérdeztem.
-Haza... fáradt vagyok! - nyafogott. Nagy nehezen beleegyeztem, hogy hazamenjünk. Gyorsan megvacsoráztunk, sorba lefürödtünk, és már aludtunk is.

*Emily*
Reggel arra ébredtem, hogy valaki a csípőmön ül, és csikiz.
-Seggfej! Le rólam! - kiáltottam Bricenak, aki engedelmeskedett. Mielőtt bármi megnyilvánulása lehetett volna a témával kapcsolatban, megcsörrent a telefonom.
-Szia Louis! - üvöltöttem bele.
-Hello hercegnő! Mi újság? - kérdezte boldogan.
-Mióta vagyok én hercegnő? - értetlenkedtem.
-Most óta. - nevetett. -Akkor ma megyünk a városba?
-Persze. 10 perc múlva találkozzunk a ház előtt! - mondtam, majd kinyomtam.
-Biztos elleszel egyedül? - fordultam Brice felé, aki magabiztosan bólogatott. Gyorsan felöltöztem, megreggeliztem. és már futottam is ki a ház elé. Louis még nem volt ott, ezért átballagtam a szomszédba. Liam nyitott ajtót.
-Hello! - köszöntöttem. -Louis?
-Fent a szobájába, menj csak. - invitált be. Rutinosan felfutottam Louishoz, majd bekopogtam. Egy "gyere csak" volt a válasz, ezért benyitottam. Louis és Niall ültek az ágyon.
-Már 5 perce a házunk előtt kéne, hogy legyél Tomlinson! - rivalltam rá.
-Bocsi, de tanácsot kértem Nialltól. - mosolygott, majd Horant otthagyva indultunk ki a házból.
-A pasid nem jön? - kérdezte unott hangon, mikor kiléptünk az ajtón.
-Kim? - kb. 3 percen keresztül röhögtem, mikor leesett, hogy mit is mondott. -Bri... Brice... egy barát. - nevettem el magam.
-Tegnap nem úgy nézett ki. - vette fel a komoly képét. Követtem példáját.
-Ő is pont ezt mondta veled kapcsolatban. - néztem furcsállóan.
-Mi.. mit mondott? - faggatott Tommo.
-Azt, hogy mi ketten nem úgy nézünk ki, mint a barátok. - vontam meg a vállam. -Amúgy Bricenek van barátnője. - mosolyogtam meg kijelentésemet, majd elindultunk a városba.

Szóval most legalább 1 komi, és repül a kövi a monitorotokra, képernyőtökre xdd :D :'D (tényleg beszivtaaam xd