77. fejezet - tengerpart

Hy everyone! :33 na meghoztam az ígért hosszabb részt :) remélem mindenkinek tetszeni fog :D és ne haragudjatok, hogy ilyen sok időt léptem a történetben, de már nagyon nyári hangulatom van *-----* jó olvasást Mukik! ;*  

Barbara Pistai: én is, de honnan tudod, hogy fiú lett volna? :oo xdd amúgy az lett volna, mert a kisfiúkat jobban bírom, mint a lányokat :$ ismersz hallod.. <3 xdd köszönöm :D
Óffi07: nem baj, ezen ne rágódj, mert az idegesség ráncosít ;) szeretem, ha találgatnotok kell :D a fejedet se törd szó szerint, ne légy ilyen morbid :33 xdd #örökkészeretlek <3 :) kisfiú lett volna *-* én is téged :* <3 
Pal Bianka: itt van! itt van! itt van! itt van! itt van! *_* igen sajnos az volt, de itt egy hosszabb :33 még fel is fog szerintem tűnni néhányszor a történetben, de most kicsit háttérbe szorul a történtek után, amit mindjárt meglátod mi lesz *--* itt vaaaaaaaan! :*
G. Tekla: úúúúúúúúúú! na te legalább leírtad mindkét nevet ^^ xd köszönöm *-* és nem kellett sokat várnod, mindjárt meglátod mit csinált megint ez a két jó madár :$ köszi, és nem baj, ha nem mondatok újat :) sok szinonimát találtál a 'jó' kifejezésre xdd :D siettem xoxo<3
ui.: eszméletlenül köszönöm :$ örülök, hogy rám is gondoltál, tőled kaptam az első (reménykedek benne, hogy nem az utolsó) díjamat, amit soha nem felejtek el :D köszi <3 

*Emily*
Reggel Louis mellett keltem fel. Ő még aranyosan aludt, ezért nem ébresztettem fel. Az órára pillantottam, ami reggel kilencet mutatott, így gyorsan kipattantam az ágyból és lementem a nappaliba. Már mindenki ébren volt.
-Reggelt mindenkinek! - köszöntem mosolyogva.
-Jó téged ilyen állapotban látni. - nevetett fel Liam, mire diadalittasan pukedliztem. Bementem a konyhába, ahol a hűtő éppen felfalni készülte Niallt -vagy inkább Niall a hűtőt-, ugyanis szinte nyakig benne volt, gondolom kaja után kutatva.
-Jó reggelt haspók! - nevettem el magam, mire ijedten ugrott ki a hűtőből, és sajnos beverte a fejét. -Jaaj, ne haragudj! - mentem oda bűnbánóan.
-Semmi gond. - nevette el magát. -Neked is jó reggelt! - ölelt meg. Egyre jobb lesz a viszonyom Niallal, a megismerkedésünk elején is vele jöttem ki a legjobban a fiúk közül. Gyorsan csináltam magamnak reggelit és hamar meg is ettem, hiszen nagyon éhes voltam.
-Elmentem Daniellehoz! - ment ki Liam a házból.
-Én meg Little Mix próbára megyek. Hello! - követte egyből Zayn. Niall a szobájába ment, Harry pedig lent maradt velem. Nem igazán szoktam mostanában beszélni Harryvel, talán okom is van rá.
-Mit nézünk? - huppant le mellém, mikor összevissza kapcsolgattam a tv-t.
-Semmi érdekes nincs! - kapcsoltam ki, majd lábaimat felhúzva a kanapén, szembefordultam vele.
-Mi újság? - kérdeztem mosolyogva.
-Nincs semmi érdekes. Louis? - érdeklődött barátom után.
-Még alszik.. kicsit kikészült tegnap. - válaszoltam aggódva.
-Még mindig nem szól hozzád?
-De, kibékültünk. - mosolyogtam, majd beállt egyfajta kínos csend. Ezt a csendet Harry zavarta meg, nem akárhogyan. Ajkait enyémekre tapasztotta. Először visszacsókoltam, de mikor észbe kaptam, egyből eltoltam magamtól.
-Mi a fran..? - kérdeztem, de megint félbeszakított a csókjával. Végül sikerült magamtól eltolnom, és már teljes sokk alatt voltam.
-Normális vagy? - kérdeztem ordítva.
-Sajnálom... - suttogta.
-Itt meg mi folyik? - jött le Niall, a csitításunk reményében.
-Megcsókolt! - mutattam dühösen Harry felé.
-Részben te is benne voltál.. ne kenj mindent rám! - kiáltott vissza. Egyszerre kezdtünk el kiabálni mindenféle hülyeséget a másiknak, így szinte nem volt hallható semmi sem. Egyszer csak magához rántott, beletúrt a hajamba és megcsókolt. Hosszú ideig csókolt, mégsem csókoltam vissza. Mikor elváltak ajkaink Louis rosszalló tekintetével találtam szembe magam. Valószínűleg a kiabálásra kelt fel.
-Louis én... - suttogtam, de ekkor felrohant a lépcsőn. -Nézd meg megint mit csináltál! - ordítottam Harryre, aki bűnbánóan lehajtotta a fejét. Louis után mentem, de hiába, mert szépen szólva melegebb éghajlatra küldött.

*pár hónappal később, nyár elején*
-Mióta nem beszéltél már Louissal? - kérdezte sóhajtva Madison. Anyu és Peter nyaralni mentek, ugyanis június eleje van, itt a jó idő. Tony pedig pár hétig a barátnőjénél lakik, ugyanis az ő szülei is nyaralnak.
-Nem tudom.. nem is érdekel már! - válaszoltam mosolyogva. Nem volt igazi mosoly, ugyanis nagyon hiányzik Louis, de nem futok olyan szekér után, ami nem vesz fel.. nem éri meg.
-Ne játszd a hülyét! Én egy hetet is alig bírok ki Brice nélkül! - huppant le mellém a kanapéra, a jeges teájával együtt. Brice is nyaralni van a szüleivel egy hétre, ezért unatkozunk nálunk.
-Mindenki nyaralni megy... mi meg nem! - szontyolodtam el. -Legalább a tengerpartra menjünk le! - vetettem fel ötletem, semmi kedvem nem volt Louisról beszélni.
-Oké! - sóhajtott feladóan, majd az emeletre ment és felvett egy bikinit, ahogy én is. Felvettem egy rövidnadrágot és egy fekete trikót a bikinimre, majd mielőtt elmentünk egy képet is csináltam magamról.

-Mehetünk? - kérdezte mosolyogva Mad. Bólintottam, így elindultunk a tengerpartra. Rengetegen voltak, de ez érthető ilyen melegben. Letelepedtünk a pokrócunkkal egy üres, árnyékos helyre, majd levettük a felesleges ruhákat. Bekentük magunkat naptejjel, és kimentünk a napra.

-Itt miért jobb unatkozni, mint otthon? - kérdezte Madison.
-Nem hiszem, hogy ilyen társaságban unatkozni fogunk! - mosolyodtam el, ugyanis két nagyon helyes pasi tartott felénk.
-Hello lányok! - köszöntek, majd leültek mellénk a homokba.
-Sziasztok. - mosolyogtam. Elkezdtünk velük beszélgetni, végül a vízben kötöttünk ki. Jól szórakoztunk, utólag kiderült, hogy mindkettőjüknek van barátnője, csak ők is nyaralnak. De nagyon jó fejek voltak, sajnos korán elmentek, mi pedig visszamentünk a napra. Mikor leültem a pokrócra és megtörölköztem, egy közeledő alakot véltem felfedezni, akit először nem ismertem fel, de végül igen.
-Niaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaall! - ugrottam mosolyogva a nyakába.
-Szia Emily! - köszönt nevetve, majd megpörgetett.

-Madison! - köszönt a barátnőmnek is.
-Hello Niall. - köszönt vissza Madison.
-Nem csatlakoztok hozzánk? - kérdezte mosolyogva, és a másik négy fiú felé mutatott, akik a barátnőikkel voltak. Sajnos Eleanor is itt volt. Mikor Niall meglátta, hogy a lányt bámulom, megszólalt. -Nyugi, nem együtt jöttek, semmi közük egymáshoz.
-Mit érdekel az engem? - válaszoltam kicsit flegmábban, mint terveztem. -De felőlem csatlakozhatunk! - rántottam vállat és Madisonra néztem, aki bólintott. Összeszedtük a cuccainkat és a fiúkhoz mentünk.

*Louis*
-Nyugi, minden rendben lesz. - nyugtatott mosolyogva Eleanor, mikor Niallék felénk tartottak.
-Semmi közünk egymáshoz, nem érdekel. - válaszoltam egy nagyon hamis mosollyal, ugyanis még mindig szeretem Emilyt. Eleanor felvonta a szemöldökét, de nem volt időm már semmit sem mondani, mert ideértek. Emily most még csodálatosabb volt, mint eddig, de tartanom kellett magam.
-Milyen jó látni téged Em! - ölelte meg Liam.
-Titeket is. - ölelte sorba a lányokat és a fiúkat egyaránt. Eleanort is megölelte, majd végül elért hozzám.
-Szia Louis, régen találkoztunk. - ölelt meg engem is. Visszaöleltem és mélyen beszívtam illatát, amit szerintem megérzett, mert mikor eltolt magától, elmosolyodott.
-Igen, régen.. - suttogtam.
-Ne itt álljunk, menjünk már be! - kiáltotta el magát Harry, mire Emily aranyosan felnevetett, majd cuccait ledobta. Levette a rövidnadrágot és a trikót, így rálátást nyertem tökéletes testére.
-Menjünk. - mosolygott, majd befutott a vízbe, és mindenki mosolyogva követte. Sokat szórakoztunk a vízben, de Emilyvel nem igazán beszéltem.
Már alig voltak a tengerparton és már naplemente volt, de mi még mindig a vízben hülyéskedtünk. Észre sem vettem, de Emily a homokban ült és a naplementét nézte. Amint megláttam, hogy egyedül üldögél, kimentem hozzá.
-Szia! - ültem le mellé nagy levegővételek közepette a labdával -amivel dobálóztunk- a kezemben.
-Szia.. - köszönt vissza, de nem fordult felém. Egy pillanatra sem vette le a szemét a világító napról. Én is a napra tereltem figyelmemet, de nem kötött le sokáig. Annál inkább a vízben ugráló barátaim, akik nekem ordibáltak, hogy adjam vissza nekik a labdát, mert így nem tudtak játszani. Vicces látványt nyújtottak.
-Nem szándékozod visszaadni nekik a labdát? - kérdezte kicsit feszülten Emily.
-Még egy kicsit elnézném, ahogyan szenvednek! - válaszoltam röhögve. Egy szó nélkül kikapta a kezemből a labdát, felállt, majd elvitte a többieknek, és végül visszaült mellém.
-Baj van? - kérdeztem és egy kicsit közelebb csúsztam hozzá.
-Csak hiányzol.. - suttogta, de egyből megbánta, mert kezeit a szájára tapasztotta. Elmosolyodtam, majd állánál fogva felém fordítottam fejét.
-Te is.. nagyon hiányzol! - csókoltam volna meg, de a labda eltalált.
-Bocsi! - ordított Niall röhögve, mire idegesen mentem be a labdával a vízbe és vágtam hozzá Niallhoz, aminek meglett a következménye. Ráugrott a hátamra és lenyomott a víz alá. Végül nem mentem vissza Emilyhez, mert láttam, hogy nagyon jól elszórakozik rajtunk, így bent maradtam a többiekkel.

*Emily*
Rettentően szórakoztató volt, hogy a srácok bent ugrálnak egymáson a vízben, és egy labdán vitatkoznak. Nem szerettem volna bemenni a vízbe, mert már lement a nap és az idő is lehűlt. Egy fél óra elteltével mindannyian kijöttek a vízből, és együtt úgy döntöttünk, hogy tüzet rakunk. Már senki nem volt rajtunk kívül a tengerparton, így nyugodtan kezdetét vehette egy tűz melletti éneklés. A hangulat remek volt, a végén még a sátrazás kérdése is felmerült.
-Akkor tegye fel a kezét, aki kint akar aludni sátrakban! Van egy 5, egy 3 és egy 2 személyes sátrunk. - mondta Liam, mire mindenki feltette a kezét, kivéve engem.
-Te miért nem akarsz Emily? Jó buli lenne. - mosolygott Madison.
-Én félek a szabad ég alatt aludni. - húztam össze magam.
-Aludhatsz Louissal a két személyes sátorban. - röhögte el magát Harry, mire Louis és én is elpirultunk, de nagy nehezen rábólintottam a dologra. Liam kivette a kocsi hátuljából -mivel ők erre már fel voltak készülve- a sátrakat és levertük őket. Még egy kicsit elszórakoztunk a tűz mellett, majd mindenki bevonult a sátrakba. Én tényleg Louval voltam.
-Belül vagy kívül alszol? - kérdezte Louis.
-Belül! - vágtam rá egyből, tisztán látszott a félelmem, mire felnevetett.
-Vigyázok rád. - suttogta, én pedig elmosolyodtam. Akkor még fogalmam sem volt, milyen izgalmas éjszakának nézek elébe...  

Holnap nem biztos, hogy tudok részt hozni, de majd meglátom :) csütörtökön mindenképpen hozok, mert rész pénteken sem lesz és sajnos szombaton sem :/ sajnálom, de a hétvégém be van táblázva, így kétséges a 79. -mert a 78. részt csütörtökön hozom- rész felkerülése, de igyekszem :) legkésőbb hétfőn jön, mivel vasárnap meg tanulnom kell! :( bocsi manók! ;*