61. fejezet - tiszta titanic

Hali! :D ma már nem raktam volna ki a részt, de az egyik barátnőm megkérte, így úgy döntöttem még is kiteszem :) most Bianka kérésére egy romantikus résszel jöttem, bár ez nem az erősségem :'/ xd 5 komi és hozom a kövit :* hallottatok amúgy arról, hogy az egyik Taylor rajongó megölte magát :o R.I.P. Joanne :( jó olvasást! ;*

Barbara Pistai: hát már hamarosan vége... :/ én deppy end-et írtam, nem happy-t xdd de ezen még gondolkozok :) nem fogok :D köszi ;3
Pal Bianka: köszi :$ hát sajnálom, hogy nem 200 részes és eljegyzéses befejezés lesz, de remélem így is tetszeni fog xdd az alapsztori ugyanaz lesz, csak Niall-al :) remélem azért az is figyelemmel fogod majd követni :D köszi, ez sem lett nagyon rövid *-*
G. Tekla: hát nem happy end lesz, de 80 részes szerintem meg lesz :) és nyugi, nem vettem zokon xd köszi, remélem ez is annyira fog :D ez nem ér.. te mindenre rájössz :p <3 siettem ;* köszi, azt is hamarosan elkezdem :) köszi xoxo
Vickiee Révész: köszi :$ nem fogok rá hallgatni, azóta remélem eltakarodott :D xd nem akarok nektek csalódást okozni :/ remélem azt is követni fogjátok *-* siettem :*
Fruzsina Káli: naa. meghoztam :) én csak a történetben xdd jaaj Fruzsi imádlak <3 hoztaam, de most csak a te kedvedért :D best komizó forever :') xdd hát addig nem fogom, de még egy kis ideig *--* köszi ;**

*Emily*
-Örökké és tovább! - tettük egyszerre a kijelentést, amin elmosolyodtam. Újra ajkaimra tapadt, amit később a nyakam váltott fel.
-Haragszol? - kérdezte két csók között.
-Nem... - válaszoltam, erre mosolyogva bevitt a hálószobába és az ágyra döntött. Lassan, de érzékien lehúzta rólam a pólómat. Felsőtestemen egyszer végighúzta kezét, kicsit megállva kebleimen. Apró csókokkal hintette be testemnek minden zugát. Mézédes ajkai forró nyomot hagytak testemen.
-Louis... - nyögtem, mire felém emelte tekintetét.
-Hmm?! - nézett rám érdeklődve.
-Szeretlek! - rántottam magamhoz. Elmosolyodott, majd megcsókolt és a nadrágomat is lerúgta rólam. Fordítottam helyzetünkön, így a medencéjére ültem. Megfogta a derekamat, ahonnan kezei egyből a fenekemre csúsztak.
-Tudtad, hogy jó segged van szívem? - markolt bele említett testrészembe egy huncut mosoly kíséretében. Megforgattam a szemeimet, majd szemügyre vettem Louis izmos felsőtestét  Csak egy szó jutott akkor eszembe: tökéletes. Ujjaimat játékosan végig vezettem kockáin és megálltam nadrágja csatjánál.
-Kérlek... - nyögött Louis, mire elmosolyodtam és megszabadítottam nadrágjától.
-Mit szeretnél Tomlinson? - kérdeztem egy kacér mosollyal.
-Téged! - válaszolt mosolyogva, majd fordított helyzetünkön és kegyetlenül csikizni kezdett.
-Neee Louis! - kiáltottam nevetve, de nem hagyta abba.
-Hahaha visszakapod a kínzásom. - nyújtotta ki nyelvét, de végül leállt a csikizéssel.
-Nagyon visszakaptam! - válaszoltam ironikusan.
-Ez még semmi... - suttogta a fülembe, és a nyakamon lévő vékony bőrt kezdte szívni.
-Nee Louis! - próbáltam meg eltolni magamtól, de egy elégedett mosoly kíséretében folytatta. Csodálatos romantikázásunkat egy ismerős hang zavarta meg.
-Nem tudom mit csináltok... de bejöhetek? - kérdezte nevetve Harry. Gyorsan felkaptuk a ruháinkat.
-Gyere! - válaszoltam Louis helyett, a fiú pedig belépett az ajtón.
-Mit keresel itt és hogy kerülsz ide?! - támadta le Tommo a beérkező Hazzat.
-Neked is szia! - nevetett fel Harry. -Amúgy csak megnézem, hogy kibékültetek-e. És pótkulcs! - rázta meg Lou orra előtt a kulcsot.
-Ez most komoly?! 7 hónap nő megvonás, te meg csak jössz és megzavarsz? - kérdezte felháborodottságot tettetve Louis.
-Az meg hogyan jön össze? - kérdeztem értetlenül.
-Hát 3 hónap turné, plusz 4 hónap összeveszés! - rántott vállat. Hazza elnevette magát, majd elköszönt és elment.
-Hol tartottunk? - érdeklődött Louis, miközben a hideg falnak nyomott. Felszisszentem és megcsókoltam. Mosolyogva megint fenekemre vándoroltatta kezeit és az ágyra döntött. Csodálatos -immár megzavaratlan- éjszakát töltöttünk együtt.
****************
Reggel kómásan ébredtem, de sajnos egyedül. Louis helyén csak egy papírfecnit találtam.

"Ne haragudj kicsim, de el kellett mennünk a srácokkal stúdiózni. 

Majd valamikor összefutunk... Louis :)" - ez állt a levélben. Valamikor összefutunk?! Úgy tudtam járunk.... vagy neki csak egy éjszakára kellettem? Dühösen visszadobtam a papírt, majd felöltöztem és hazaindultam. 

-Megjöttem! - kiabáltam, mikor beléptem a házajtón. Anyu egyből odafutott és szorosan megölelt.

-Ugye nem haragszol? - kérdezte mosolyogva.

-Kisebb gondom is nagyobb annál, hogy ti összeházasodtok! - válaszoltam és a szobámba mentem. Lezuhanyoztam, tv-ztem, gépeztem és unatkoztam. Kicsit később csengettek. Lementem ajtót nyitni, de nagyon meglepődtem.

-Szia Emily! - vigyorgott az ajtó másik feléről.

-Szia Niall! Neked nem próbán kéne lenned? - kérdeztem értetlenül.

-De hiszen szabadnapunk van.. nem mondta Louis? 

-Nem... ő azt mondta, hogy stúdióztok. De mindegy, is mit szeretnél?

-Hát én is Lout keresem! Otthon nincs és az hittem itt van, de akkor nem számít! - válaszolt, majd megölelt, elköszönt és elment. Szomorúan vettem tudomásul, hogy Louis hazudott nekem. Becsuktam Nialler után az ajtót és visszamentem a szobámba. Laptopozás közben azt hiszem elaludtam. 

****************

-Emily a fenébe is nyisd ki az ajtót! - ébresztett fel Tony hangja, majd a csengő hangját is meghallottam. Kimentem a szobámból és észrevettem, hogy anyuék nincsenek itthon, Tonyt nem láttam. Sóhajtva a csengőn lógó személyhez siettem és ajtót nyitottam. Louis állt ott egy csokor rózsával a kezében, szmokingban.

-Te meg mit keresel itt? - kérdeztem kicsit bunkóbban, mint terveztem. 

-Öhmm... téged! Tudom, hogy most azt hiszed hazudtam neked. De én csak egy meglepetéssel készültem. Szóval kérlek öltözz át és gyere velem! - nyújtotta felém a csokrot. Mosolyogva elfogadtam és behívtam Louist. Felmentem a szobámba és készülődni kezdtem. Felvettem egy szoknyát és egy cipőt, majd visszamentem a nappaliba. 

-Gyönyörű vagy! - húzott magához szorosan és egy szenvedélyes csókot nyomott ajkaimra.
-Kérlek ne a szemem előtt! - jött le az emeletről Tony.
-Azt hiszem mi elmentünk. - nevettem el magam, és már itt sem voltunk.

*Louis*
-Ugye nem fogod elárulni, mire készülsz? - kérdezte szomorúan Emily, mikor már a kocsiban ültünk és a hely felé tartottunk.
-Nem! - ráztam meg a fejem mosolyogva és az útra figyeltem. Az elkövetkezendő percek csendben teltek, de ha Emilyvel vagyok, nekem még a csend is boldogság. -Itt is vagyunk! - szálltam ki, majd Emily ajtaját is kinyitottam.
-Nem értem mit keresünk mi a tengerparton! - értetlenkedett, miközben kezemet fogva kiszállt.
-Majd mindjárt megtudod.. - válaszoltam titokzatosan és kézen fogva a tengerhez közelebb húztam. -Ott az ajándékom! - mutattam egy kivilágított hajó felé.

Nem szólt semmit, már kezdtem megijedni, hogy nem tetszik neki az ötlet, de szólásra nyitotta a száját.
-Ez... ez csodálatos! - fordult felém és megölelt, majd előbújt belőle a kislányos, kíváncsi éne. -Ez csak a miénk lesz estére? És mégis minek rendeltél te egy hajót?
-Igen, csak a mienk! És azért, mert szeretlek, és ezt én így tudom kifejezni. - húztam közel magamhoz a derekánál fogva. Felém fordult és végig simított arcomon, majd megszólalt:
-Soha többet ne költs rám! Nekem elég, ha te vagy itt velem! Szeretlek Louis! - mondta és egy hosszú csókot adott.
-Na menjünk! - fogtam meg a kezét és a mólóhoz mentünk. A hajó elénk jött és pár perc múlva már a tengert járta.

*Emily*
A hajó belülről még hihetetlenebb volt, mint kívülről. Beléptem a mólóról és végig csodáltam az óriás teret, ami ma csak is a mienk. Volt egy kicsi fülke, ahol gondolom kormányoztak. Ezenkívül egy fedett rész, ahol egy kanapé (!!) helyezkedett el. És volt még egy fedetlen rész is, de gondoltam megvárom Louist. Ő is a hajóra lépett, így a szabad részre mentünk, ahol még jobban elámultam.
-Louis ez... - kezdtem, de közbevágott.
-Ssssshhh.. élvezd! - ölelte át hátulról a derekam. Csodaszép látvány tárult elém, amit a lenyugvó nap mutatott. A nap sugarai a vízen tükröződtek, ennek tetejében még egy asztal is meg volt terítve 2 személyre.
-Próbáljunk ki valamit! - törtem meg a csendet és Louis válaszát meg sem várva magam után húztam a barátomat. Felálltam a hajó szélére és kezeimet kinyújtottam. Louis aggódva, de megértette a célzást, így mögém lépett és átölelte a derekam. Teljesen Titanic hangulatom volt, úgy éreztem magam, mint Rose.

Soha nem voltam ilyen közel Louishoz, még ha nem is szóltunk egymáshoz pár percig. Én csak élveztem a nap égető érzését és Louis szívverését. Nem hangozhat valami romantikusnak, mégis az volt... nagyon.
-Ne haragudj drágám, hogy megtöröm e romantikus pillanatot, de ennünk kellene! - suttogta a fülembe.
-Rendben! - válaszoltam és Louist követve leléptem a hajó párkányáról. Az asztalhoz léptünk, kihúzta nekem a széket, én pedig leültem. Mosolyogva helyet foglalt velem szemben és nekiálltunk a vacsorának.
****************
-Te idióta, engedj már el! - kiáltottam Louisra, aki a vacsora végett felkapott és a hajón lévő szobába akart vinni.
-Nem! Az enyém vagy. - nevette el magát és bevitt a szobába. Kulcsra zárta az ajtót, bár fogalmam sincs ki elől.
-Louis.. fárad vagyok! - nyavalyogtam és az ágyra huppantam. Lefeküdt mellém, én pedig a mellkasára hajtottam a fejem.
-Aludjunk! - csavargatta göndör fürtjeimet ujjaira.
-Mi? Itt? - kérdeztem értetlenül.
-Igen... egy romantikus estéhez egy romantikus éjszaka dukál! - mosolygott.
-De mikor kell elmennünk a hajóról? - ültem fel kérdezősködve.
-Holnap délelőtt! - válaszolt és felkelt az ágyról, majd levette a nadrágját és a felsőjét.
-Oké, hogy te alsónadrágban alszol, de én? - kérdeztem és magamra mutattam, mert csak a szoknya volt rajtam.
-Fehérnemű? Nem eszlek meg Emily... - nevette el magát és befeküdt az ágyba. -Talán! - tette hozzá halkan, amin elnevettem magam. Én is levettem a szoknyám és Louis mellé feküdtem. Oldalra fordultam, ő pedig átölelte a derekam.
-Jó éjt Lou! - suttogtam és lecsuktam szemeimet.
-Neked is szerelmem! - válaszolta és még közelebb húzott magához. Megint éreztem szívverését, ami egyre lassabb lett, jelezve ezzel, hogy elaludt. Mosollyal az arcomon aludtam el én is.

WebRep

Általános minősítés

Ez a webhely nincs még minősítve

(nincs elég szavazat)