59. fejezet - just friends...

Hali! :'33 a blog befejezésen kicsit gondolkodtam kedves névtelen barátunknak köszönhetően, de kb. 5 ember is mondta, hogy nem érdemes befejeznem a blogot... köszönöm nekik<3 és nem kertelek, itt az ígért rész, ami talán nem megfelelő az idegi problémáim (xdd) miatt, de remélem megteszi :*

Névtelen: kedves idegen! neved van? igen? akkor kérlek vállald már fel ;) ja és nem baj, hogy véleményt nyilvánítottál... örülök, ha valaki megmondja mit gondol a blogomról, de légyszi azt kulturáltan és névvel tegye. életem első rossz kritikáját tőled kaptam, szóval örökre emlékezni fogok rád :D köszipuszi;*
G. Tekla: köszönöm szépen, hogy megvédtél <3 látszik is, hogy kik azok, akik nem csak azt tudják leírni, hogy "imádom", hanem meg is tudják védeni a blogom/esetleg engem :) köszönöm :D 
Pal Bianka: köszi :* majd hamarosan az az idő is eljön nyugi :) én nem tudom, de nagyon moderálja magát ;) xdd
Gréta: köszi Muki ;* <3 1. tanulni a suliban kell :o xdd 2. ez jogos.. bevallom, hogy nem vagyok valami jó író, de kíváncsi lennék ő mit tudna ;) 3. ezt én is kértem :') 4. nem zavar ha nem tetszik neki, de legalább szépen írja le... semmi gond, töröltem :) xdd köszi Muki <3 :*
Barbara Pistai: azt azért ne! :) de köszi ;$ <3
G. Tekla: áááááááááááááááááááááááááááááááááá hát köszi! :) (ugye te is csak random nyomkodtad az 'á' betűt? xdd mert én azt csináltam :'D) nem biztos az :$ xd siettem is :D köszi *-* 
gumicukor:*: köszi :$ siettem, azt hiszem pont most komiztááál xdd 

*Emily*
-Ne haragudj nem akartam! - sajnálkoztam és a fejemet fogtam, mert fájt.
-Vigyázhatnál kicsit jobban! - nyögte és felnézett. Eleanor volt az (Tekla ki kell, hogy ábrándítsalak! :P xdd~szerk. megj.) ,ami azt jelenti... Louis is itt van. Ugyanis azt olvastam, hogy újra együtt vannak. Kicsit fájt, de a sebeim mára már talán begyógyultak.
-Ne segítsek? - hallottam meg valakinek a hangját. Felnéztem és Eleanor már állt, mi több Louis is itt volt és a kezét nyújtotta felém. Másik keze barátnője derekára siklott.
-Nem kell köszi. - mondtam, majd felálltam és megindultam a kijárat felé.
-Várj Emily! - kiáltott utánam Louis. Megfordultam, de ekkor elestem, mert Louis sikeresen rám esett, és véletlen apró puszit nyomott a számra. -Öhmm... sajnálom! - szállt le rólam egyből.
-Hagyjuk... - válaszoltam és kimentem. -Tony légyszi menjünk haza! - kértem meg a 'bátyám', aki az öltözőknél egy lányt fűzött, ugyanis rég szakított a barátnőjével. A csaj képe a mondatom hallatán elkomorult, mire sóhajtottam egyet. -Nem, nem a pasim... - mondtam és levettem a jégkorcsolyát.
****************
-Miért akartál ilyen sietősen hazajönni? - húzogatta a szemöldökét Tony, mikor beléptünk a házba.
-Anyuék? - kérdeztem téma terelésképp.
-Ne terelj húgi! Amúgy hétvégére elmentek apu nyaralójába. - válaszolt és leült a kanapéra, majd bekapcsolta a tv-t. Én is leültem mellé.
-Louis is ott volt...
-De hol? - kérdezte értetlenül.
-A jégcsarnokba te igenokos! - csaptam a homlokomra.
-Jaa.. és? - értetlenkedett tovább, mire elmeséltem neki mi is történt.
-De hisz' ez jó hír.. látszik rajtad, hogy még szereted. És hidd el, hogy ő is téged! - mosolyodott el.
-Nem, mert Eleanorral jár! - mondtam és felmentem a szobámba. Magamra zártam az ajtót és elővettem a naplómat, majd pár sort firkantottam bele. Eltettem a szőrös kis füzetet és az ágyamra dőltem.
-Miért ilyen szar az élet? - kérdeztem, igazából magamtól.
-Nem lenne szar, ha küzdenél azért, amit szeretnél! - hallottam meg egy ismerős hangot. Az ajtóm felé fordultam, ahol az a személy egy nagy vigyorral a képén, büszke tekintettel állt.

*Harry*
-Ez meg mi volt? - hívtam félre Louist, miután az egész Emilys esetet láttam.
-Én nem tudom... - rázta meg a fejét.
-Szereted még igaz? - kérdeztem a szemébe nézve.
-Persze, hogy szeretem, de mit is tehetnék én? - hitetlenkedett és Eleanor felé fordult.
-Őt bármikor dobhatod, hiszen nem is jártok együtt igazából..
-Ez meg a másik... Emily nem tudja, hogy mi csak a sajtó előtt járunk! - sóhajtott és kiment a pályáról, én pedig követtem. Átvette a korcsolyát a cipőjére és leült egy padra.
-De ha szeret, elhiszi neked. - mosolyogtam rá.
-Ezt meg... hogy érted? - fordult vissza és érdeklődve kereste tekintetemet.
-Menj már utána! - löktem oldalba.
-De mi lesz Eleanorral? - erősködött, de tudtam, hogy csak fél a volt barátnője visszautasításától.
-Ne törődj vele, elintézem... menj! - mosolyogtam, ő pedig bólintott egyet és kiindult a csarnokból.

*Louis*
Kimentem a csarnokból és a kocsi felé vettem az irányt. Bepattantam és Emilyékhez mentem. Sokat gondolkoztam, míg odaértem és szomorúan jöttem rá, hogy eddig soha nem küzdöttem igazán azért, hogy Emily az enyém legyen. 20 perc alatt Em háza előtt ültem a kocsiba és bámultam kifelé. Végül erőt vettem magamon és kiszálltam a kocsiból. A házhoz lépkedtem, csengettem és izgatottan vártam.
-Szia Louis! - köszönt mosolyogva Tony.
-Szia! Emily? - kérdeztem zavartan.
-A szobájában van, menj csak. - állt félre az ajtóból. Bólintottam és elindultam, de utánam szólt.
-Louis! Engeszteld ki kérlek... - motyogta.
-Mindent megteszek! - válaszoltam és végleg felmentem. Emily szobája előtt filóztam kicsit, így elcsíptem egy mondatát.
-Miért ilyen szar az élet? - kérdezte nyúzottan, ekkor beléptem.
-Nem lenne szar, ha küzdenél azért, amit szeretnél! - idekapta fejét, én pedig elvigyorodtam meglepett arcán.
-Te meg mit keresel itt? - ült fel az ágyán.
-Hát nem mit, inkább kit... de szerencsére meg is találtam! - mentem közelebb hozzá mosolyogva.
-És ki az a személy? - állt végül fel. Még közelebb mentem hozzá.
-Életem szerelme.. - suttogtam halkan. Ekkor ő közelített felém.
-És ő hogy érez irántad?
-Én nem tudom... szeretném ha elmondaná! - mosolyogtam és fejem egyre jobban közelített felé.
-Nem Louis! Neked barátnőd van... - tolt el magától.
-Elhiszed, ha azt mondtam, hogy csak a média előtt? - kérdeztem reménytelien.
-Azt hiszem, de akkor is... mi csak barátok vagyunk! - nyújtotta felém jobbját. Sóhajtottam és elfogadtam kezét, hiszen elsőnek jó ez is.
-Barátok! - mondtam én is. 

Megint csak 5 komi a következő részhez :) bár 3 rész kicsit sok lenne egy napra, de nagyon írós kedvemben vagyok, tehát megint hozhatok nektek ESETLEG 3 komiért egy részt estére :) de ehhez nem hozzá szokni manóók! ;*