67. fejezet - fiatalság bolondság

Megjöttem... nem valami boldogan, de megjöttem. 2 okból vagyok szomorú. Az egyik, hogy nem lett meg az 5 komi:( A másik pedig, hogy emlékeztek, amikor szavaztatok? A blog 75 részes lesz, ami hamarosan itt van. Pontosan ezzel együtt 9 rész, ami szerintem nem több 2 hétnél... majd meglátjuk mi lesz :) Még az is lehet, hogy nem lesz kedvem befejezni olyan korán, és még itt boldogítalak titeket egy kis ideig. 

Barbara Pistai: elhiszem, én is *-* köszi, siettem ahogy tudtam :D
gumicukor:*: köszi :* semmi gond, ne kérjetek ilyenkor bocsánatot! :) én akkor örülök, amikor komiztok és nem számít, ha néha nem :) hidd el, én is *.* siettem :D
Pal Bianka: köszi :$ oksi, akkor jó :) gyors voltam, mint a szél *-* xdd
G. Tekla: köszi :) hát a 3 személyt perceken belül megtudhatod :D siettem:* az szar, nekem olyan sokszor van xdd SIETTEM *-* xd és az ááááááááááááááááááááááááá kimaradt :p :) ui.: láttam olvasod a legjobb barátnőm blogját :D Amily Wenson-nak hívják a főszereplőt, biztos eszedbe jut :) 
Barbara Pistai: nem, nem ér de nem fontos. Nagyon örülök neki, hogy neked ennyire fontos az új rész *.*

*Emily*
Amikor beléptem a házba egyből megláttam azt a személyt, akit az utóbbi időben kezdtem elfelejteni. Az ajtón belépve aput tekintettem meg, és persze Christinet is. Hogy ki volt a harmadik személy? Természetesen a kisbaba. Apu és a barátnője kislánya.
-Kicsim! - ölelt szorosan magához apu. Nagyon hiányzott, visszaöleltem.. nem tudom miért de ölelésünk közben apró könnycseppek folytak ki a szememből. Elhagyott engem...
-Mit kerestek itt? - toltam el végül magamtól.
-Meglátogatni jöttem téged. És arra gondoltam, eljöhetnél velem egy kicsit Amerikába. - válaszolt szaggatottan, mert kezemen meglátta a gyűrűt. -Te feleségül mész egy ilyen fiúhoz? - kérdezte halkan.
-Hogy érted, hogy egy ilyen fiúhoz? És semmi közöd hozzá. Elhagytál, már nem vagy az apám. - üvöltöttem és a szobámba rohantam.
-Kicsim várj meg.. - jött utánam Louis, majd együtt mentünk be a szobámba.

-Nem akarom többet látni! - csaptam be magam után az ajtót, és a földre rogyva sírni kezdtem.
-Ne haragudj apukádra... - ölelt át Lou.
-De most sértett meg téged.. ez kicsit sem bánt? - simítottam végig kicsit borostás arcán.
-Mit számít, ha te szeretsz. - mosolygott és hosszan megcsókolt.
****************
Egy kis idő után megnyugodtam, így Louissal amellett döntöttünk, hogy visszamegyünk. Apuék még mindig a nappaliban ültek, és valamin nagyon nevettek. Peter szerencsére nem volt itthon, szerintem balhé is lett volna belőle.
-Ne haragudj! - állt fel az asztaltól apu, mikor meglátott.
-Semmi gond. És nem, nem megyek hozzá Louishoz. - válaszoltam egy apró mosollyal.
-Még.. - ölelte át a derekam barátom. Fel sem tudtam fogni, hogyan lehet ilyen nyugodt, mikor édesapám bármelyik pillanatban robbanhat.
-Akkor mi az a gyűrű? - kérdezte kicsit ingerülten.
-Egy jelkép.. - suttogta Lou. Apu csak bólintott. Leültünk beszélgetni, majd apuék nem sokára elmentek.

*Louis, pár hónappal később*
Ma van tél első napja. Hihetetlen, hogy a hónapok mostanában milyen gyorsan teltek. Emily anyukája és Peter egy téli kikapcsolódásra mentek, így pár napra Emilyhez költöztem. Éppen ébredeztem, mikor barátnőm hangosan felsikított.
-Louis.. esik a hó! - húzta el a függönyt.

A fény behatolt az eddig sötét szobába, ami bántotta szemem, ezért egyből becsuktam azt.
-Ne ordibálj Em! - jött be a fejét fogva Tony.
-De esik a hó! - ugrándozott örömében. Nem értettem nagy lelkesedését a hó iránt, de nem is zavart, mert irtó aranyos volt.
****************
-Tegyél le! - ütögette Emily Tony vállát. Úgy döntöttünk, kimegyünk egy kicsit, hiszen csodaszép látványt nyújtott a táj.

Tony éppen a barátnőmet vette a hátára, amin távolról figyelve nagyot kacagtam.
-Nem foglak hugicám.. - nevette el magát. Mikor Tony már Em fenekét fogta, megelégeltem a látványt és átvettem barátnőmet.
-Megtennéd, hogy nem fogdosod a csajomat? - röhögtem el magam.
-Nem kell nekem Emily! - ment be nevetve a házba. Mi is bementünk és felhívtuk a srácokat, hogy van-e kedvük kijönni. Persze a kis csipet-csapat perceken belül itt is volt.
-Na jó srácok... én leszek Harryvel és Zaynnel! - húztam magam mellé a két fiút.
-Akkor én Niallal és Emilyvel. Ugye? - értetlenkedett Liam, mire elkuncogtam magam és bólintottam. Kezdetét vette a hatalmas hócsata.

*Emily*
Pár perccel később már a fák és bokrok között kellett elbújnom a fiúk hatalmas hógolyói elől, nehogy bármi bajom essen.
-Hmm... megtaláltam a hercegnőmet! - jött oda hozzám Louis, mikor az egyik fa mögött bujkáltam.
-Meg-meg.. - mosolyodtam el.
-Na és mit csinálsz te egy fa mögött? - kérdezte vigyorogva és teljes testével hozzám simult.
-Nem akarok veszíteni Tomlinson! - vágtam hozzá egy kezemben tartogatott golyót, mikor ajkaink már csak pár centire voltak egymástól. Kuncogva futottam el előle, mert futni kezdett utánam. Végül elkapott és belelökött a hóba, majd mellém feküdt.
-Hol vannak a többiek? - kérdeztem nagy levegő vételek között, amit a fáradtság idézett elő.
-Ott! - biccentett a fejével a kis csipet-csapatra, akik éppen egy hóembert formáltak. Megint újra gyermeknek érezhettem magam, ehhez csupán csak a One Direction és sok hó kell. Igaznak tartom a mondást, miszerint "Fiatalság bolondság..." Miután mi is segítettünk megépíteni egy hóembert -aki végül a Kevin (na vajon kinek az ötlete volt?) nevet kapta-, bementünk meginni egy forró csokit, majd egy filmet is megnéztünk. A srácok este hét fele már itt sem voltak, Tony pedig elment itthonról, így kettesben maradtunk. Éppen tv-t néztem, mikor Louis kikapcsolta és leült mellém a kanapéra. Hosszú csókot nyomott az ajkaimra és miután elváltak ajkaink szorosan megölelt.
-Mit szeretnél Louis? - kérdeztem a nyakába nevetve.
-Egy romantikus naphoz, romantikus este dukál. - kacsintott, majd még egyszer megcsókolt és hátradöntött a kanapén. Ingemet kikapcsolva szabadított meg felsőmtől, ahogy én is őt. A következő ruhadarab, ami lekerült róla, a nadrágja volt. Valahogy én kerültem felülre. Medencéjére ültem és megcsókoltam.
-Látom örülsz nekem! - nevettem el magam, mert alsónadrágja kezdett kicsit feszülni rajta. Elmosolyodott, majd fordított helyzetünkön és nyakamat kezdet szívni. Ekkor Tony és egy lány nyitottak be nagyban falva egymást. Mikor felkapták fejüket egyből elfordultak.
-Bocsi húgi! - nevette el magát Tony. Gyorsan magamra kaptam a felsőmet és Louissal együtt a szobámba mentem.
-Elmegyek fürdeni. Jössz velem? - kérdezte mosolyogva barátom.
-Megyek! - válaszoltam és a kezembe vettem az egyik pizsamámat. Hamar lefürödtünk és már aludtunk is.

Kérlek linkelje be nekem mindenki -aki természetesen szeretne is komit írni- a kedvenc blogját. Lehet az több is, csak nagyon nagy kedvem van most olvasni! PLS MINDENKI! :D na puszi ;*