57. fejezet - remember when

Hali! :3 na most sietek, mert nekünk ma lesz farsang és igyekszem :D de azért szurkoljatok az előadásunkhoz. :) ;* bocsi, hogy tegnap nem hoztam részt, de akkor még nem volt meg az 5 komi :/ most is annyit várok ^^
UI.: bocsi, de a névtelen komizást levettem különböző okok miatt :) 
Közben hallgassátok megint EZT!

Névtelen: nyugi majd fog :) oks marad ez a fejléc *-* összegyűlt, és egy ideig marad is a határ :D köszi ;*
Névtelen: köszi :) és most már tudom ki vagy :*
I'm special, I'm left-handed: oks marad, köszi :$ :) 
G. Tekla: áááááá ne halj meg! :// xd oksi, hamarosan :* rendben marad :) és siettem, ahogy tudtam :D
Lia: siettem és nem, mert anélkül is megvolt :) de köszi teeee elmegyogyóba való <3 :D xdd
Netti: köszi Crazy girl :) örülök, hogy még TE is elképedtél *-* húú akkor meglephettelek ^^ beleírtam te zizi xdd "Hazáig futottam, ott bementem a kocsikulcsért és beültem a kocsiba. Nem, nincs jogsim, de vezetni nagyjából tudok. A gázra léptem, és elindultam valamerre." hát jó ötleteim vannak naa :D xd semmi gond, de nagyon béna vagy magyarból egyes :'D köszi tee csajszi xdd <3  
gumicukor:*: fúúú te is lány vagy:o xdd <3 hát még várjatok egy kicsit :) Lou *-* xdd ui.: marad, marad :D  siettem :)

ugye tudjátok, hogy a szőrös kis füzet Emily naplója volt? :)

*Emily*
-Hééé! Mi a baj? - kérdezte Madison és átölelte a vállam.
-Annyi minden történt velem az elmúlt 2 és fél évben. És én semmire sem emlékszem. Tényleg ennyire szerettem Louist? - sírtam el magam. Az amnézia nem gyerekjáték és nem kívánom senkinek. Akkor belülről olyan senkinek érzed magam, mintha semmi nem lenne benned. Mintha nem lenne szíved, nem lenne mivel érezned.
-Sssshhh. Hívd fel Louist, én megyek! - ölelt át és tényleg elment. Mivel nem volt itthon senki, ezért megfogadtam Madi tanácsát és felhívtam Louist.
-Igen? - vette fel a telefont. Nem bírtam beleszólni, csak megint elsírtam magam.
-Úristeeen kicsim, mi a baj? - kérdezte aggódva. Furcsa érzés öntött el... nem ismerem ezt a fiút, mégis jól esett, hogy kicsimnek nevezett. Felelőtlenségnek tartottam egy idegennel fecsegni, de hiszen ő volt életem szerelme.
-Kérlek gyere át! - szipogtam, mire egy "sietek" volt a válasz és letette. Nem telt bele sok idő és már tényleg itt volt.

*Louis*
Amint meghallottam, hogy Emily sír gyorsan indultam is vissza hozzá. Nagyon reménykedtem benne, hogy már mindenre emlékszik, de féltem. Amint odaértem egyből csengettem. Emily sírva nyitott ajtót és egyből a nyakamba borult.
-Louis... nem emlékszem semmire sem! - szipogta, én pedig még szorosabban öleltem.
-Nyugi... - simítottam végig a hátán, mire elvált tőlem és beengedett. Felmentünk a szobájába és leültünk az ágyra.
-Elkezdtem olvasni a naplóm. Sokat írtam benne rólad és... emlékszem, amikor kicsi voltam. Mindig is egy olyan fiúra vágytam, mint te. Egy olyan szerelemre, mint a mienk volt. Megkaptam, de nem emlékszem rá. Semmire az ég világon. - sírta el magát. Közelebb csusszantam hozzá és átöleltem a derekát. Nem engedett el, sőt még közelebb húzott magához.
-Kérlek nyugodj meg! Mindenre emlékezni fogsz. - suttogtam halkan pár perc csend után.
-De te tudsz rám várni addig? - kérdezte és eltolt magától.
-Nem tudom mennyi időről van szó... de érted még az örökké valóságig is tudnék várni. - motyogtam, de nem bírtam tovább... ajkaira tapasztottam az enyémeket.

*Emily*
Nem toltam el magamtól Louist, jól esett amit csinált. Igazából buta kislány módjára viselkedem, mert kétszer láttam összesen, mégis érzek valamit iránta. Percekig csókolt, mikor ledöntött az ágyra és a nyakamra tért át, majd pár perc múlva a pólómat is levette. Csigalassúsággal kezdett el csókolni számtól egészen mellkasomig, mintha tudná ezzel kínoz engem. Nem tudtam mit csinálok, levettem róla felsőjét. Forró felsőteste hozzáért hideg mellkasomhoz, mire felszisszentem. Elmosolyodott, majd tovább folytatta kínzásom. Nem tudtam meddig bírom még forró, mézédes ajkait bőrömön. Megőrjített vele. Louis egyre lejjebb kezdett el csókolgatni, de ekkor eltoltam magamtól.
-Kérlek várjuk meg, míg minden rendbe jön! Két napja ismerlek! - válaszoltam és felültem.
-Annyira sajnálom, hogy nem emlékszel rám. - mondta és felvette a pólóját, és én is így tettem.
-Felejtsük el, ami most történt kérlek! - néztem rá könnyes szemekkel.
-Jó... nincs kedved sétálni? - kérdezte mosolyogva. Bólintottam, majd felálltunk és a közeli parkba indultunk. Sokat nevetgéltünk és jót beszélgettünk. De sajnos semmi emlék...
-Sziasztok! Kaphatok egy közös képet veletek? - jött oda mosolyogva egy körülbelül 10 éves kislány. Nem értettem miért mondja, ezért Louisra néztem, aki bólintott. Mosolyogva állt be közénk a kislány, amit anyukája örökített meg.
-Köszönöm szépen! Remélem sokáig együtt lesztek! - mondta a kislány és távozott. Fapofával meredtem Lou felé, aki elnevette magát.
-Ő miért kért velünk közös képet? - kérdeztem értetlenül.
-Mert híres vagyok, te pedig a barátnőm! - fogta meg a kezem és így sétáltunk tovább.
-Nem értem... - motyogtam a kezünket nézve.
-Azt tudod, hogy jártunk... na, azt az aprócska részt kihagytam, hogy egy híres banda tagja vagyok és ezért kértek tőlem aláírást. - folytatta.
-Na persze... bizonyítsd! - mondtam neki mosolyogva. Erre ő megrántotta a vállát és egy szó nélkül elhúzott valamerre. Egy nagy centrum előtt találtam magam, ahol egy óriási plakát díszelgett. Louis a plakátra mutogatott, amin ő szerepelt 4 másik fiúval.
-A göndör hajú nagyon helyes! - állapítottam meg.
-Smároltatok már. - rántott vállat Louis.
-Nem úgy volt, hogy veled jártam? - kérdeztem értetlenül.
-Majd visszaemlékszel. - motyogta és tovább mentünk. Egy másik parkba sétáltunk, ahol volt egy nagy focipálya. Tele volt futkározó gyerekekkel labdát hajkurászva.
-Üljünk le! - mutattam a pad felé. A fiú bólintott és teljesítve kérésemet leültünk. Még mindig a kezemet fogta, ami kicsit furcsa volt, de nem húztam el.
-Emlékezni akarok! - fordultam pár perc kínos csend után Louis felé.
-Sétáljunk még egy kicsit! - válaszolta és felhúzott. Ekkor egy hatalmas fájdalmat éreztem a fejemen, és azt hiszem elájultam. 

JA ÉS HAPPY BIRTHDAY HARRY STYLES *-*! UGYE MINDENT MEGCSINÁLTATOK? ;*